A technológia fejlődésével egyre könnyebb jó vételeket találni az interneten és a fizikai világban egyaránt, ugyanakkor az ember, már aki belegondol abba, hogy mindez hová vezethet, mégsem tud igazán örülni.

A marketing szakemberek és mobil alkalmazás fejlesztők újabb és újabb módszerekkel állnak elő, hogy a keresett terméket segítsenek a lehető legalacsonyabb áron megtalálni. Ezek az ösztönző módszerek ugyanakkor a vásárlók egyre agresszívabb nyomonkövetését teszik lehetővé, függetlenül attól, hogy valaki a céges számítógépről, a mobiltelefonja segítségével vagy egy bolt sorai között sétálva keresgél.

Ma már minden információt képesek összekötni egy adott ember személyes adataival, legyen az a hivatalos jövedelme, irányítószáma vagy gépjármű felelősségbiztosításának lejárati dátuma.

A folyamatos online és offline nyomonkövetés célja elvileg, hogy mindenkiről meg tudják állapítani mit szeretne vásárolni és ezért mennyit hajlandó fizetni. A kiskereskedők szerint ezek a módszerek segítenek személyre szabni a vásárlást és az ügyfél számára pénzt takarítanak meg. A fogyasztóvédők szerint ugyanakkor az agresszív nyomonkövetés és profilkészítés eredményeként egy új jelenség is feltűnt: az árdiszkrimináció, ami azt jelenti, hogy egy cég akár többet is elkérhet egy adott vásárlótól, az illető anyagi helyzete, az online boltba történő látogatásainak gyakorisága és egyéb szempontok alapján.

„Ma már nincs karácsony tömegadatok és marketing nélkül,” mondja Jeff Chester, a Digitális Demokrácia Központ ügyvezetője. „Mint a Mikulásról szóló dal: Tudja, hogy mikor alszol és tudja, hogy mikor vagy ébren. Szerintem ő is így szerzi az információit.”

A fogyasztók nyomonkövetése régóta része a fogyasztói társadalomnak. Az áruházláncok megpróbálnak minél több vásárlót rávenni a pontgyűjtő-, hűség- vagy klubkártyák kiváltására, a gyártók pedig azt akarják, hogy a megvásárolt terméket regisztráljuk. Az online boltok úgynevezett sütiket, azaz apró információtartalmat hordozó fájlokat használnak a látogatók netes tevékenységének nyomonkövetésére, hogy személyre szabott reklámokat jeleníthessenek meg számára.

Így történhetett meg a következő eset Minneapolisban. Egy dühös apa panaszt tett a helyi Target áruházban, mert a cég több alkalommal is kuponokat küldött gimnazista lánya számára mindenféle csecsemők számára készült termékre, például kiságyakra, pelenkákra és hasonlókra. Mégis mit képzelnek, arra próbálják bátorítani a lányát, hogy essen teherbe? Az áruház természetesen bocsánatot kért, azonban néhány nap múlva egy újabb megkeresés során kiderült, hogy az apa nem tudott mindenről, ami a házában folyik. Például arról sem, hogy a lánya kisbabát vár. A Target saját algoritmusai segítségével elemez minden vásárlást. A lány újabban olyan termékeket választott, például vitaminokat vagy illatmentes szappant, amelyek alapján a program úgy ítélte meg, hogy terhes lehet, ezért küldték a kuponokat. És igazuk volt. A Target előbb tudott a terhességről, mint a lány apja. Azóta a Target kifinomultabb módszereket használ, és inkább személyre szabott kuponfüzeteket küld a törzsvásárlóknak, amibe sokféle népszerű termék közé helyezik el a szerintük keresett termékek kuponjait.

A legújabb technológiák már ötvözik az online és offline adatokat és minden regisztrált vásárlóról részletes profilt készítenek. A helymeghatározó technológiák tökéletesítése és bevonása is folyik, amelyekkel megpróbálják a fizikai boltokban barangoló vásárlók termékválasztásait is befolyásolni.

Az egyik legújabb módszernél például a vásárlók engedélyét kérik, hogy bizonyos árengedményekért cserébe követhessék őket. Míg korábban rászóltak azokra a vásárlókra, akik okostelefonjaikkal összehasonlították az adott bolt árait a riválisokéval, ma a Target és hasonló láncok saját mobilalkalmazásukat és ingyen Wi-Fit kínálnak a vevőknek. A mobilalkalmazás mindenféle kuponakciókkal és reklámokkal próbálja vásárlásra bírni a boltban bolyongó vevőket, ugyanakkor a Wi-Fi hálózaton keresztül figyelik, hogy milyen útvonalat jár be.

A vásárlók még sikeresebb behálózásához a Macy’s, a Best Buy és a JCPenney együttműködésre lépett a Shopkick mobil alkalmazással. Ha a vásárló bekapcsolja az alkalmazást miközben a boltban tartózkodik, egy adott ruha felpróbálásáért, egy vonalkód leolvasásáért és persze bizonyos vásárlásokért különféle árengedményeket vagy például ingyenes zeneletöltést kap.

Egy másik alkalmazás, a Snapette az emberek közösségi oldal-függőségét és a helymeghatározó technológiákat használja ki a vásárlások növelésére. A divatrajongó hölgyeket célzó program segítségével a vásárló láthatja, hogy melyek a legnépszerűbb termékek a környéken, míg a bolt lehetőséget kap, hogy célzott kuponokkal és reklámokkal bombázza a vásárlót.

A boltok által bevetett legújabb nyomkövető technológiák közül akadnak olyanok is jócskán, amelyekhez nem kérik a vásárlók engedélyét. Egyes cégek például hőérzékelők vagy a mobiltelefonok által leadott jelek segítségével figyelik, hogy melyik sorok keltik a legnagyobb érdeklődést.

A Shopperception (jelentése körülbelül: vásárló érzékelő) nevű program az Xbox Connectben is használt mozgásérzékelő technológiát alkalmazva figyeli a vásárlók mozgását és tevékenységét, olyan részletekre is kitérve, hogy valaki a polcról levett árut a kosárba vagy a polcra teszi-e vissza. A vásárlók viselkedésének elemzése mellett a program a közelben elhelyezett digitális kijelzőkön célzott kuponajánlatokat jelentet meg vagy konkrét termékekhez vezeti a vásárlót.

A magyarországi pontgyűjtő és egyéb hűségkártyákról már 2007-ben tudni lehetett, hogy az árengedmények mellé nem kívánt funkciókat is kap az óvatlan vásárló:

Nem csak a hűségpontgyűjtő kártyák forgalmáról, de például a repülőjegy-vásárlásokról, a telefonszámlákról, víz- és gázszámlákról vagy épp a névre szóló fitneszbérletre költött pénzről is bekérhet információkat az APEH [NAV], ha vizsgálatot indít valaki ellen – tudta meg az [origo]. Az üzleteknek minden olyan információt ki kell adniuk az adóhatóság számára, amely a vizsgált személy konkrét költekezéséről szól. Így tehát akárhányszor regisztrált ügyfélként fizetünk valahol, vagy akárhányszor elkérik és rögzítik a nevünket egy vásárlásnál, kiadásunk elvben az APEH [NAV] által is lekérdezhető lesz.

A kereskedelmi láncok vásárlócsalogató pontgyűjtő kártyáiról csütörtökön írta meg a Magyar Nemzet, hogy elárulhatják a valódinál kisebb jövedelmet bevalló, a bevallottnál pedig jóval több pénzt költő vásárlókat.

Ezek a technológiák szép fokozatosan egyetlen globális mátrixszá állnak össze, míg végül minden funkció (legyen az pontgyűjtés, fizetés vagy személyazonosítás) és információ egyetlen adathordozóra kerül. A kártyák és egyéb azonosítók számát minden fejlett országban csökkenteni és egységesíteni akarják. Magyarországon például Nemzeti Egységes Kártyarendszer néven fut a kezdeményezés. Mivel az átállás fokozatos és minden esetben a kényelmet, a biztonságot és persze a gazdaságosságot állítja előtérbe, hamarosan azon vesszük észre magunkat, hogy a végtermékkel már csak egyetlen gond lehet: elveszíthetjük vagy ellophatják, tehát biztonságos tároló helyet kell találni számára…